Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás és a tudatos növényvédelem nélkülözhetetlen a jövőben.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
Befejeződött a nyári aratás a földeken, kedvezőek lettek a hozamok Magyarországon.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács idén nettó 171 ezer forintos tonnánkénti tájékoztató árat hirdetett az őszi kalászos vetőmagokra.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.
Az idei őszi csapadék kedvező hatással volt az őszi vetésű növényekre, de a káposztarepce és kalászosok növényvédelme kiemelt figyelmet igényel.
Szakértők szerint az Egyesült Államok őszi búzatermése az előzetes várakozásoknál rosszabb állapotban van.
Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolta a betakarítást, a termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás.
Több szakmai érv is alátámasztja a korai fajták használatának létjogosultságát a stresszhelyzetek tompítására.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
Napjainkban a kalászos termesztés kapcsán leggyakrabban elhangzó kulcsszavak: a stressztűrés, a stabilitás, a prémium minőség, a magasabb szintű betegség-ellenállóság és a technológiai rugalmasság.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
